Szőke István Attila
Béfestetem a sorsomat...
Szép bölcsőben fekszem,
csillagok felettem,
kinyitom a szemeimet,
újra megszülettem.
Mostan megérkeztem,
magyar ember lettem,
köszönöm a Jóistennek,
hogy ide születtem.
Múltat megidézek,
varázsos igézet,
az Időnek kezdetétől,
száll, repül a lélek.
Megjöttem e földre,
ezt kaptam örökre,
béfestetem a sorsomat,
piros, fehér, zöldre.
2009. december 5.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése