szerda, július 01, 2009
2009/7
Áldd meg, Uram, Magyarországot!
Áldd meg, Uram, a te magyar néped!
Oldozd fel és szabadítsd meg
ellened elkövetett bűneitől,
mások ellen elkövetett bűneitől,
önmaga ellen elkövetett bűneitől,
az erkölcs terén,
szociális téren,
gazdasági téren elkövetett bűneitől,
a természet ellen,
az élet ellen,
az egész emberiség ellen elkövetett bűneitől,
múltja,
jelene,
és jövője ellen elkövetett számtalan bűneitől!
Szabadíts meg minket, Uram,
a gyűlölködéstől,
a széthúzástól,
a rövidlátástól,
a kapzsiságtól,
a gyengeségtől,
a káromkodástól,
a kitartás hiányától!
Segíts minket, Uram,
hogy a jó győzzön, és ne a gonosz,
az igazság győzzön, és ne a hamisság,
az erő győzzön, ne az erőszak,
a szeretet győzzön, ne a gyűlölet,
a józanság győzzön, ne az indulatok,
a megfontoltság győzzön, ne a kapkodás,
az okosság győzzön, ne az ostobaság,
a szorgalom győzzön, ne az irigység,
a tehetség győzzön, ne a könyöklés!
Add, Uram, hogy megbecsüljük az ajándékaidat,
kincseinket nehogy elpazaroljuk!
Hazánk szép tájait őrizzük meg épen,
a földet, a vizet, a levegőt tisztán,
az egészségünkre jobban vigyázzunk,
fogadjuk el a gyermekeket,
az időseket és szegényeket tiszteljük, segítsük,
a betegeket el ne tapossuk,
és ne felejtsünk el szívből mosolyogni!
Hatalmas erőddel támogass minket,
hogy emberhez méltó hajlékokban teremtsünk otthonokat,
az otthonokban egészséges, boldog családokat!
Az emberek tisztességes munkát végezzenek,
s a tisztességes munkának legyen becsülete!
Szabadíts meg minket, Uram, a gonosztól és minden rossztól,
oltalmazz és védelmezz minket a súlyos csapásoktól!
Szenvedő testvéreinket különösen segítsd meg!
Adj nekünk bort, búzát, békességet!
Változtasd át a bort a te Szent Véreddé,
a búzakenyeret a te Szent Testeddé,
a békét, a te békédet, örök örömünkké!
AMEN.
hétfő, június 01, 2009
2009/6
Mindenható , jóságos Isten, hálát adunk Neked,
hogy erős kezeddel vezetted népünket,
és megadtad neki a szabadságot .
Te tetted , hogy eleink itt szorgoskodtak,
itt készítettél nekünk lakóhelyet, itt nőttek fel gyermekeink.
Te adtad földjeinknek a nővekedést.
Népünk minden tagja örvendhetett jóságodnak .
Balsors vagy jólét , minden a Te kezedtől származik.
Te voltál menedékünk nemzedékről nemzedékre .
Dicsértessék a Te neved .
Könyörgünk Hozzád: légy velünk,
ahogy velük voltál atyáinkkal.
Engedd , hogy kegyelmed állandóan ott ragyogjon
Magyarország földje fölött,
hogy lakóhelyre találjon itt az igazság és a becsület.
Add meg nekünk , hogy megelégedjünk sorsunkkal !
Adjál egységet és egyetértést !
Add áldásodat azokra akik hazánk javát akarják ,
szégyenítsd meg azonban a gonoszok terveit kik ellene törnek :
Add , hogy ezért a földért éljünk !
Hallgass meg bennünket a mi Urunk,
Jézus Krisztus által. Ámen.
2009/5
Ó Uram, nézd ezt a viharvert nemzetet, akinek a Kárpát-medencét adtad otthonul, mely bércekkel, folyókkal körülölelt öleddé vált.
Magyarországért imádkozunk hozzád!
- hogy óvd meg minden természeti csapástól,
- hogy védelmezd meg minden külső és belső ártó szándéktól,
- hogy vezetői áldassék meg az igazság lelki-
ismeretével,
- hogy elkerülje a mai kor, embert és lelket ölő hatásaitól,
- hogy minden " tégla" , amit egymásra emelnek, csakis a haza javát szolgálja,
- hogy minden tankönyv , amit kiadnak az
igazságot tartalmazza,
- hogy minden nevelő csakis az igazság és az
erkölcs hangján tudjon megszólalni,
- hogy minden anya méhében a jövő "igaz
nemzedéke " fejlődjön,
- hogy minden apa ezentúl tudjon gondoskodni a családjáról,
- hogy minden ember, aki e hazában él, csakis a testvériség hangján tudjon egymáshoz szólni,
- hogy bár meg nem érdemeljük.......
HALLGASS MEG MINKET URUNK!
hétfő, április 20, 2009
2009/4
Még öt-hét!
A medvebocsot lépre csalják
és elverik rajta a port.
Még nyolc-kilenc!
A Duna két partján
vérben úszik a hulló lomb,
és ösvények tapostatnak
a hanyatló Nap palástján.
Nevet kiáltanak.
A nevén szólított Öreg tétovázik,
de vállalja sorsát.
Ifjak ragadnak fegyvert,
nők és férfiak egyaránt.
Közel a győzelem.
Ekkor megelevenednek az árnyékok.
Az igazi harcosnak kedvét szegik.
Az ügyet Nyugattól-Keletig elárulják.
Szerencsés, ki időben kereket oldhat.
Nagy az érvágás!
A Négy Folyó Városának Igaz Emberét
kiejtik az ablakon.
A győzők eltanácsolják a kopasz zsarnokot,
és a Vasmacskák Városának fattyát
teszik meg helytartónak.
Ő megöleti a Tétovázó Öreget.
Az ifjúságon bosszút áll.
Sokáig uralkodik és megrontja a nemzetet.
Jutalmazzák az elvtelenséget,
mindent pénzben mérnek.
A lakás, a ház csak lakhely, nem otthon.
A gyerek nyűg.
Még húsz-huszonegy!
A kétfarkú oroszlán elbődül,
de ugrani nem mer.
A mieink is átkelnek a Dunán, ősi földre.
A víg mosoly torz vigyorra változik.
Itthon a földművest már megtörték.
Még nevén a föld,
de cseléd sajátjában.
Lazul a lánc, rozsdásodik a bilincs.
Még negyven és néhány!
A nagykövet cselt vet, összeesküvést sző.
Korábbi ellenfelek összefognak.
Rést vágnak a kerítésen.
Meglazítják a medvebocs láncát,
a kétfarkú oroszlán ketrecének rácsát is.
Nem hálásak.
A vörös tüzet okádó sárkány ebbe belebetegszik.
Harsona jelzi a szabadság kezdetét.
A szürke marhát napos legelőre engedik.
A csorda megszédül a szabadságtól.
A barmok egymást öklelik.
A nép elkergeti a kapuk nyitogatóit.
A Jóindulatú Beteg kerül élre.
Mások intézkednek.
A földművestől elveszik örökét,
és dobra verik.
A senkiháziak vérszemet kapnak.
Bitangok tékozolják a fényt.
Gyülekeznek a dögmadarak.
A Nagy Tengert átröpüli
a Napból szálló, galambnak álcázott karvaly.
Megérkezik a kánya is – osztozkodni.
Megint terelgetik a népet.
Hiteket erőltetnek.
Szaporodnak a pénzért fönnhangon imádkozók.
BOLDOGASSZONYUNK-at elfelejtik,
buta lúddá tekerítik.
Jaj pedig, ha ISTENÜNK ASSZONY-FELE
Elfordul tőlünk, vagy mink őtőle!
A Régi Nagy Csata Városában
EZEK papjai dűlőre jutnak, és új lovat nyergelnek.
Összeesküsznek Isten Képmása ellen
a Könyörtelenség Hatalmasaival.
A galambnak álcázott karvaly és a kánya
Égigérő fára segítik a Kiskanászt.
Szívében király, álmaiban császár.
Szépen szól, rondán cselekszik.
Zsákja feneketlen.
Letaszítják – újra mászik.
Még ötvenöt-hatvan!
Az íjfeszítő sarja lukas hajóra száll.
Az ő ingével-gatyájával tömítik a rést.
Messze jutottak a parttól,
már nem tud kiszállni.
A döglött sárkány kutyáit
a koronázatlan Cár veszi pórázra.
A szűkszavú Tárnokmestert tuszkolják élre.
Saját táborából ütnek pártot ellene,
mert a Koronázatlan Cár úgy akarja.
Paprikajancsiból csinál vezért.
A nemzet tűri – nem látja meg rajta
a rángató madzagokat.
A csellel hatalomra segített Paprikajancsi
pofátlanul önkényeskedik, buzerálja a népet.
Nyegle és buta.
A Kiskanász malmára hajtja a vizet.
Jobb ellenfél nincs. A nép tűri őket.
Nemes lovag-ősök fehér liliomán
tipródik a nemzet.
A csősz tolvaj, a bakter rabló, a bíró cinkos.
A különb nem viszi sokra, mert irigylik.
Ki-ki rántja lefelé a másikat – az országot együtt.
Lenézett népek mögött kullog a magyar!
A nemzet talpa alatt röpülő szőnyeggé válik a föld!
Még hatvan-hetven!
A rátarti úr napszámért kunyerál.
Már mindent elkótyavetyéltek.
Csak alantas szolgálatok maradnak,
égbekiáltó árulások.
Lesznek, kik alattomos ellenséggel
fújnak egy követ.
Bevezetik a hét tevét,
hogy az innen köpködhessen lángot –
a bikát nyergelő asszonyra.
Ebből belviszály is támad, meg külső viszály is.
A Kost Áldozó
két fia tovább marakodik.
A tevék magyar hajcsárai
Manó bőrét húzzák Krisztus képére,
hogy megtévesszék a népet,
és aranyra válthassák a félhold csillogását.
Ők a Kost Áldozó, tevét nyergelő
fiát segítik,
más magyarok meg a másikat.
Kettészakad a nemzet,
lángra lobban az Ország.
A lángot vér oltja.
Magyar magyart gyilkol,
de a bika hátáról is ide lőnek
a hét teve miatt.
A nép fele elpusztul.
A szomszédok megmozdulnak,
de ugrásra kész a zenélő sivatagok tigrise is.
A megszeppent maradék
UKKÓ-t híjja, a BOLDOGASSZONY-t.
A haragosok megbocsátanak egymásnak,
az irigy örül más szerencséjének,
a rátarti nem rázza a rongyot,
a közönyös siet segíteni.
Ekkor a MAGYAROK ISTENE őrül állítja
a zenélő sivatagok tigrisét,
és böcsületes alkuval
visszakerül, ami visszajár.
Új kor veszi kezdetét minden égtáj felé,
YOTENGRIT, az ŐS-TENGEREK ISTENE nevében.
A JÓ SZOMSZÉDSÁG TÖRVÉNYE győzedelmeskedik
