FOHÁSZ
Teremtő Istenünk,
A te szent egy fiad, Jézüs által,
Kérve kérünk,
Hogy ezt a nemzetet,
Kit egyszer már felemeltél
És naggyá tettél,
Most ismételd meg vélünk.
Te tudod, hogy mikor elég az elég,
Mi pedig csak érezzük,
Hogy nélküled nem halad a szekerünk,
És nem tudjuk, hogy mitévők legyünk.
Kiáltó hangunk vajon elhallik-e odáig?
Vagy még nem vagyunk elég lent,
Hogy hangunk üvöltés legyen?
Vagy tán nem is erre vársz?
Azt hiszem, már tudom, hol vétettük el.
Álló nemzetet nem lehet talpraállitani,
Mi pedig állunk,
Hetykén, emelt fővel állunk még,
S hisszük, hogy nélküled is talpon maradhatunk még.
Majd, ha mindannyian képesek leszünk leborulni,
S egy akarattal hozzád fohászkodni,
Akkor, és csakis akkor fogsz tudni minket felemelni,
És újra a legnagyobbá tenni.
Ámen
2oo9 Földanya hava (szeptember) 9. ÉN
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése